2008/07/02

Daniel Keys Moran: A gyűrű

Ismertető a könyv hátlapjáról:

"Fantáziavilágba hívja az olvasót a műfaj fiatalon világhírű kanadai mestere, Daniel Keys Moran. (A Gyűrű az író harmadik munkája, a belőle készült látványos film is világsiker.)
A Gyűrű mágikus ereje mozgatja kötetünk szereplőit. Több évszázada már, hogy az emberiség - éppen a Gyűrű birtokáért vívott harcban - szinte teljesen elpusztult. A Gyűrű végtelen hatalmára épül a maradék Földet kormányzó Uralkodók zsarnoki rendszere. Nekik dolgoznak a Völgy szorgos tömegei, akik az egyszerű halász, Cain vezérletével szeretnék kivívni függetlenségüket. Természetes hát, hogy Cain is a Gyűrű felkutatását és megszerzését tartja első feladatának. És Cain végül szert is tesz a Gyűrű egy darabjára. De a Gyűrű szépséges védelmezői, a Nővéri Szövetség harcosai átkot zúdítanak rá. Caint a szörnyű jóslat sem rettenti vissza attól, hogy népének szabadságharcát megszervezze. Óriások, tündérek, telepatikus erővel rendelkező bajnokok, lovas párviadalok és űrhajós ütközetek, kaland és szerelem gazdag kincsestára ez a kötet."


A könyvet egyszer olvastam eddig, de előljáróban annyit elmondhatok, a fülszöveg eléggé megtévesztő.

Először is, az Uralkodók hatalma nem a Gyűrűn, hanem a fényen alapul. A Gyűrű nem is a Földön van, hanem egy másik bolygón, a Cassandrán, ahol a Nővéri Szövetség őrzi hosszú évszázadok óta.

Másodszor, Cain nem halász. Az apja valóban az volt, az ő halála után azonban a család elköltözik Eastmarchba, ahol a gyermek Cain cipőpucoló lesz, majd egy könyvelőnek is segít, később pedig az uralkodók városában diák, végül egészen elűzetéséig az Uralkodók könyvtárában munkás.

Harmadszor, Cain megszerzi a Gyűrűt. Az egészet, és nem csak egy darabot. Az is igaz persze, hogy az eredetileg hatalmas Gyűrű elrablása után egy emberi gyűrű méreteire csökken.

Negyedszer, bár a könyvben vannak óriások, akik a génmanipuláció "melléktermékei", tündérből én nem fedeztem fel egyetlen darabot sem, pedig voltak részek, amiket kétszer is átolvastam.

A történet szerint 2007-ben bekövetkezik a nagy világégés, így ez az év, a Tűz éve, lesz az új emberiség időszámításának kezdőpontja. A történéseket egy Loga nevű uralkodó meséli el az ő időszámításuk szerinti 3018-ban, azonban maga a történet nagyjából 1178-1299-ig játszódik. Az uralkodók birtokolják a fény erejét, mely nem csak különösen hosszú életet ad nekik, hanem tudást is, így ők váltak az emberek irányítóivá, és sok szempontból uraivá is.

A történet főszereplője Cain, egy halász fia, akinek anyja, apja halála után visszaköltözik gyerekeivel szülővárosába. Itt ismerkedik meg egy különös vándorénekessel, Loukas-szal, aki a régiek elveszett tudományára és történelmére okítja, láthatóan minden különös indok nélkül.

Ezt végül megcáfolja az a tény, amikor egy uralkodó érkezik a városba, aki úgy gondolja Cain elég okos ahhoz (főként a Loukas által tanítottak miatt), hogy bekerüljön az Akadémiára, az uralkodók iskolájába, ahol a dolgozók legtehetségesebbjei nevelkednek.

Amikor nem sikerül utolsó, és legfontosabb, vizsgája ő maga kéri, hogy az uralkodók könyvtárába dolgozhasson tovább. Cainba azonban Loukas már belenevelte az uralkodók hatalmával szembeni kételkedést, és nem azért marad közöttük, hogy őket szolgálja, hanem, hogy a régi (és sokszor tiltott) iratokba betekintve minél többet tudjon meg a múltról.

Végül megtalálja az ősi Donnertown városát a régi térképeken, ahonnan évszázadokkal azelőtt egy uralkodó, Donner Almadar és követői a Föld technikai tudásával elindultak az űrbe, miután az uralkodók elhatározták, hogy az embereknek nem engedik meg, hogy olyan szereket használjanak, amely megállítja az öregedést. Azonban ezért a tudásért Cainnak nagy árat kell fizetnie: az őt leleplezni készülő uralkodó megöléséért a Sugárzó Sivatag radioaktivitása vár rá.

Sok évvel később Cain egy egész földalatti város vezetője. Nem csak a sivatagból menekült meg, hanem a valóságban is megtalálta Donnertown-t, gépekkel és technikai tudással, és ami legfontosabb: az ifjúságserkentővel, a hosszú életet biztosító szerrel, amelyről még Loukas mesélt neki.

Uralma csúcspontja annak a Gyűrűnek a megszerzése lenne, melyet a Nővéri Szövetség őriz egy távoli bolygón, mióta önkéntes számüzetésbe vonultak, s melynek ereje vetekszik az uralkodók erejével, így Cain elég erős lesz, hogy megküzdjön velük.

Az uralkodók azonban ekkor már megépíttették új városukat egy másik bolygón, hogy megadják az embereknek azt az önállóságot, amit kívánnak. Ennek ellenére a rég várt csatára sor kerül, az uralkodók helyébe lépett óriásoknak is szükségük van az emberek munkájára, így nem tűrhetik, hogy maguk döntsenek sorsuk felett.

Cain végül meghal, a Gyűrűt védelmezve, s sokan mások is a valójában értelmetlen közdelemben. Hogy az életben maradottak sorsa mi lesz már nem tudjuk meg. Loga még egyszer végigtekint az egykor népes vidéken, amerre már nem jár senki sem.

Hogy valóban ez lenne a sci-fi műfaj új legendája, nem hiszem. (Legalábbis '88 óta nem vált azzá.) Az biztos, hogy a műfajt kedvelők megszeretik ezt a könyvet, és az is, hogy én is szívesen olvastam volna folytatást, ha lenne.

A történet közben itt-ott elbizonytalanodtam elsőre, vissza kellett olvasnom egyes részeket, illetve mikor a legvégére jutottam, újra elolvastam az elejét. Ez a két utóbbi rész egyébként tökéletes keretet ad a történetnek, hiszen az elején megjelenik a "mesélő", majd a végén, miután megismertük a történetet, és az évszámokból sejthetjük, hogy már rég meghaltak mind, ő még mindig ott van.

Érdekes volt számomra Cain személyisége is. Először ártatlan és kissé tudatlan fiúként látjuk őt, majd cinikus gyermekként, aki felismeri, hogy anyja nem szereti őt. Később, ahogy Loukas foglalkozik vele, egyre érzékenyebb lesz az őt körülvevő világra, és megtanulja gyűlölni az uralkodókat, akikkel egész életében küzd, tettekkel és gondolatokkal is. Az ő szemszögéből egyre jobban úgy látjuk, ők a zsarnokok, akik nem engedik kibontakozni az embereket.

Majd hirtelen egy ponton ráébredünk, hogy az uralkodók teljesen jóhiszeműen vélik azt, hogy az emberek nem elég értelmesek önmaguk életben tartásához, a társadalom szervezettségének, a technika jelentőségének megértéséhez. Amikor azonban rájönnek arra, hogy az emberek maguk akarnak dönteni egyszerűen felkészülnek, és elhagyják a Földet.

Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem tudtam eldönteni Cain jó vagy rossz. Persze: mindkettő. Attól függően kinek a szempontjából nézzük. Talán nem is fontos eldönteni, hiszen minden csak nézőpont kérdése.

Az utolsó bekezdéseket olvasva eszünkbe juthat a sokszor elmondott igazság, minden tettünk csak porszem az univerzum történetében, azonban a legfontosabb kérdés (Mi történt azután?) megmarad. Találjuk meg a választ magunk.

Daniel Keys Moran még ma is alkot, igaz kicsit más formában. Ha valakit érdekelnek jelenlegi gondolatai, nyomon követheti őket blogjában, illetve néhány műve ingyenesen letölthető innen.

2 comments:

Roland Czili - fingerstyle said...

Mióta kanadai Daniel Keys Moran? CA az California állam, USA.

mithrile said...

Hát igen, viszont az idézet a könyv hátuljáról származik, és nem akartam módosítani:)
Azért köszi!